„WYSIWYG” változatai közötti eltérés

* helytelenül mutatja a tartalmat számos esetben, e probléma állatorvosi lova a középre zárt címek és a sortörések:

** végső látvány alapján nehéz a bizonyosság szintjén eldönteni, hogy egy felirat pontosan középen van-e, vagy csak nagyjából;

** egy konkrét végső látványból nem ítélhető meg, hogy más laptükör méreteket alkalmazó kinyomtatás esetén egy most középen lévőnek látszó szöveg valóban középen marad-e;

** ahogy tehát nyitott kérdés a végső látvány alapján, hogy egy cím középre zártsága, ugyanúgy nem lehet látni, hogy a sortörések, a szavak elválasztása hogyan alakul más sorhosszat alkalmazó kinyomtatás esetén;

** mind a mai napig gyakori, hogy címeket csak kézzel saccra középre tolnak, és nem jelzik a rendszernek, hogy az egy bármilyen helyzetben is, mindig középre zárandó szöveg;

** országos lapok szintjén még 2008-ban is igen gyakran előforduló hiba, hogy sor közepén ''elvá- lasztott'' szavakat találunk, mert ezeket csak kényelmes WYSIWYG módon ellenőrizték és nem forráskód szintjén, és az [[olvasószerkesztő]] esetleg nem a végleges hasábszélességgel végezte az ellenőrző olvasást.

* súlyos erőforrás ára van az azonnali bizonyosságnak az eredmény milyenségéről, mert nem elegendő a forráskód puritán szerkesztési megjelenítése, hanem az eredő látványt ki kell számolni és létrehozni az annak megfelelő grafikus látványt. Egy távoli gépen lévő dokumentum még a világháló viszonylagos gyorsasága ellenére sem szerkeszthető kényelmesen WYSIWYG szerkesztővel. Márpedig a nem laikus számítógép használat egyes eseteiben a távoli gép dokumentumainak szerkesztése időről időre előfordul.

* az azonnali láthatósággal kapcsolatban az azonnali odakattintásra alapozó, tartalom szerinti szerkesztési navigáció feltételezi az állandó manuális munkát, célzást, odakattintást, beszerkesztést. A forráskód szint a sok saját hátránya mellett éppen az automatizálás terén nyújt sokat a ''„már jó ideje ugyanúgy kattintgatva fésülöm végig a dokumentumot”'' helyzetekben.

* az internetes oldalak eseten ma a WYSIWYG jelentése is különös értelmet kap, mert az eredeti [[HTML]]/[[XML]] koncepciónak megfelelően nem a tartalmat biztosító által előre eldöntött, hanem a tartalmat olvasó által szabadon beállított ablakméretben és preferált betűméretben illene az oldalaknak megjelenni. Ekkor egy igazi WYSIWYG honlapszerkesztőnek valójában ''a szerkesztés közben egymással párhuzamosan négy-öt különböző méretezésű böngésző ablakban kellene mutatni a különféle helyzetekben adódó WYSIWYG eredményt''. Ez egy szöveg begépelésénél azt jelentené, hogy míg az egyik ablakban egy konkrét méretezés mellett írjuk a szöveget, addig a maradék három-négy ablakban is megjelenik az éppen beírt szöveg, és az eltéréseknek megfelelően a négy-öt ablak másutt töri a sort és nagyobb dokumentumok esetén jelentősen eltér a kétdimenziós elhelyezkedés összbenyomása.

Összegezve: WYSIWYG bizonyos esetekben félrevezetően elfedi a forráskódban meglévő tartalmi hibát, más fontos esetekben meg a felhasználói oldal rugalmas megjelenítési igényei miatt az egyetlen látható verzióra koncentráló WYSIWYG az eredeti értelmének nem tesz eleget.