„WYSIWYG” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: fr:What you see is what you get |
kisebb elírások javítása |
||
4. sor:
== A WYSIWYG jelentése ==
* A dokumentum kényelmes olvasása régebben egyet jelentett a kinyomtatással és a lenyomat olvasásával, míg a képernyők növekedésével gyakorivá vált a kinyomtatott változattal szinte pontról pontra azonos számítógépes látvány közvetlen olvasása a képernyőről. Akár kinyomtatott, akár képernyőről olvasott dolog a látvány, annak fő jellemzője mindenképp az, hogy kétdimenziós.
26. sor:
* A [[webböngésző]]k többsége a Ctrl+U billentyűkombináció lenyomásra egy külön ablakban megmutatja az aktuális oldal [[HTML]]-forráskódját. Tanulságos megnézni, hogy az áttekinthető és kényelmesen olvasható oldalak forrása gyakorta mennyire nehezen áttekinthető. Például számos esetben egy jól kiugró és lapozgatás közben is jól észrevehető '''Szakaszcím''' a forráskódban <tt><h2>Szakaszcím</h2></tt> módon jelenik meg, ráadásul a forráskód teljesen egységes betűméretével, azaz nehezebben észrevehető a forráskód lapozgatása közben.
* Wiki esetén is eltér a forráskód látványa a tényleges olvasásra szánt látványtól. A wiki lapok tetején vagy az egyes szakaszoknál lévő ''szerkesztés''-t megnyomva látható és rögtön szerkeszthető is a forráskód. Az említett eltérés időnként oly mértékű, hogy a szerkesztési ablak alatt nem csak ''Lap mentése'', hanem egy ''Előnézet megtekintése'' gomb is található.
* Wiki a [[TeX]] szedő és tördelő rendszert használja matematikai képletek kódolására és szép megjelenítésére. A nemzeti alaptanterv szerint mindenkinek tanított, másodfokú megoldóképlet wiki forrása így tehát a <math>{-b\pm\sqrt{b^2-4ac}\over2a}</math> módón néz ki. Gyakorlott szem persze azonnal érti, hogy itt MATHematikai képletről lehet szó, amelynek a
:<math>{-b\pm\sqrt{b^2-4ac}\over2a}</math>
34. sor:
* tartalmi áttekinthetőség, mert WYSIWYG számos esetben helyesen mutatja a tartalmat (majd a hátrányoknál éppen arról lesz szó, hogy számos más esetben meg éppen helytelenül mutatja a tartalmat), és így a szerkesztő a kétdimenziós tartalomra koncentrálhat a fájlban való tárolásból adódó egydimenziós technikai háttér helyett;
* azonnali bizonyosság az eredmény milyenségéről, mert a WYSIWYG az eredményhez közeli állapotot mutatja a forrás helyett;
* tartalom szerinti szerkesztési navigáció, azaz a látványban közvetlenül a
=== WYSIWYG hátránya ===
40. sor:
* helytelenül mutatja a tartalmat számos esetben, e probléma állatorvosi lova a középre zárt címek és a sortörések:
** végső látvány alapján nehéz a bizonyosság szintjén eldönteni, hogy egy felirat pontosan középen van-e, vagy csak nagyjából;
** egy konkrét végső látványból nem ítélhető meg, hogy más laptükör méreteket alkalmazó kinyomtatás esetén egy most
** ahogy tehát nyitott kérdés a végső látvány alapján, hogy egy cím középre zártsága, ugyanúgy nem lehet látni, hogy a sortörések, a szavak elválasztása hogyan alakul más sorhosszat alkalmazó kinyomtatás esetén;
** mind a mai napig gyakori, hogy címeket csak kézzel saccra középre tolnak, és nem jelzik a rendszernek, hogy az egy bármilyen helyzetben is, mindig középre zárandó szöveg;
46. sor:
* súlyos erőforrás ára van az azonnali bizonyosságnak az eredmény milyenségéről, mert nem elegendő a forráskód puritán szerkesztési megjelenítése, hanem az eredő látványt ki kell számolni és létrehozni az annak megfelelő grafikus látványt. Egy távoli gépen lévő dokumentum még a világháló viszonylagos gyorsasága ellenére sem szerkeszthető kényelmesen WYSIWYG szerkesztővel. Márpedig a nem laikus számítógép használat egyes eseteiben a távoli gép dokumentumainak szerkesztése időről időre előfordul.
* az azonnali láthatósággal kapcsolatban az azonnali odakattintásra alapozó, tartalom szerinti szerkesztési navigáció feltételezi az állandó manuális munkát, célzást, odakattintást, beszerkesztést. A forráskód szint a sok saját hátránya mellett éppen az automatizálás terén nyújt sokat a ''„már jó ideje ugyanúgy kattintgatva fésülöm végig a dokumentumot”'' helyzetekben.
* az internetes oldalak eseten ma a WYSIWYG jelentése is különös értelmet kap, mert az eredeti [[HTML]]/[[XML]] koncepciónak megfelelően nem tartalmat biztosító által előre eldöntött, hanem a tartalmat olvasó által szabadon beállított ablakméretben és preferált betűméretben illene az oldalaknak megjelenni. Ekkor egy igazi WYSIWYG honlapszerkesztőnek valójában ''a szerkesztés közben egymással párhuzamosan négy-öt különböző méretezésű böngésző ablakban kellene mutatni a különféle helyzetekben adódó WYSIWYG eredményt''. Ez egy szöveg begépelésénél azt jelentené, hogy míg az egyik ablakban egy konkrét méretezés mellett írjuk a szöveget, addig a maradék három-négy ablakban is megjelenik az éppen beírt szöveg, és az eltéréseknek megfelelően a négy-öt ablak másutt töri a sort és nagyobb dokumentumok esetén jelentősen eltér a kétdimenziós elhelyezkedés összbenyomása.
Összegezve: WYSIWYG bizonyos esetekben félrevezetően elfedi a forráskódban meglévő tartalmi hibát, más fontos esetekben meg a felhasználói oldal rugalmas megjelenítési igényei miatt az egyetlen látható verzióra koncentráló WYSIWYG az eredeti értelmének nem tesz eleget.
57. sor:
* A forráskód szabaddá teszi az embert, nem válik a WYSIWYG szerkesztő elérhetőségétől függővé.
Forráskód nagy hátránya a szellemi igénye mind a hozzáértés terén, mind pedig az elképzelés terén, azaz a forráskód puritán látványa alapján elképzelni a
WYSIWYG végül is a maga bajaival, az emberek elsöprő többsége számára realitássá és így elérhetővé egyszerűsíti a számítógépes alkotást.
| |||