„WYSIWYG” változatai közötti eltérés

* A dokumentum kényelmes olvasása régebben egyet jelentett a kinyomtatással és a lenyomat olvasásával, míg a képernyők növekedésével gyakorivá vált a kinyomtatott változattal szinte pontról pontra azonos számítógépes látvány közvetlen olvasása a képernyőről. Akár kinyomtatott, akár képernyőről olvasott dolog a látvány, annak fő jellemzője mindenképp az, hogy kétdimenziós.

* A dokumentum tárolása számítógépes fájlokban történik, amely fájloknak alapvető tulajdonsága az egydimenziósság, pontosabban hogy a fájlok alaptermészete szerint bennük az információ libasorba állított karakterek, bájtok formájában történik. Emiatt szóba sem kerül, hogy az egydimenziós fájl közvetlenül a kétdimenziós látványt tartalmazza, hanem helyette a látványra vonatkozó, egy dimenzióban is leírható látvány-vezérlő parancsok vannak a szövegben elhelyezve.

* A szerkesztés az előbbi két pólus, azaz a dokumentumot tároló fájl tényleges technikai tartalma és a dokumentum kényelmesen olvasható látványa közötti jelentős távolság okozta gondokkal terhes. Az egydimenziós fájl tartalmát kell olyanra szerkeszteni, hogy az ahhoz tartozó kétdimenziós látvány éppen a szándékolt legyen.

Minden szerkesztő rendszernek van egy koncepciója, hogy szerkesztés közben a szerkesztést végző ember mit is lát a képernyőn. Ezen látvány sok esetben valahol egy köztes félúton van a fájl technikai tartalma és a dokumentum kényelmesen olvasható tartalma között. Számos szövegszerkesztő programnál a szerkesztést végző ember választhat, hogy a két pólus között hol helyezkedjék el a szerkesztés közbeni látvány. E választási lehetőségnek az az oka, hogy mind a két pólusnak meg van a maga előnye és hátránya, és a szerkesztést végző ember pillanatnyi céljától is függ, hogy az adott helyzetben melyik kompromisszum a kényelmesebb számára.

A kétdimenziós látvány forráskódja egydimenziós a forráskódot tartalmazó fájl egydimenzióssága miatt. Első közelítésben azonnal látszik, hogy a forráskód közvetlen olvasása hátrányokkal terhelt kell hogy legyen. Második közelítésben könnyen látszik a WYSIWYG előnye. Harmadik fejlődési fázis, amikor a WYSIWYG hátránya felismerődik. Negyedik fázis, amikor az ember reálisan látja a forráskód előnyeit is.

* A [[webböngésző]]k többsége a Ctrl+U billentyűkombináció lenyomásra egy külön ablakban megmutatja az aktuális oldal [[HTML]]-forráskódját. Tanulságos megnézni, hogy az áttekinthető és kényelmesen olvasható oldalak forrása gyakorta mennyire nehezen áttekinthető. Például számos esetben egy jól kiugró és lapozgatás közben is jól észrevehető '''Szakaszcím''' a forráskódban <tt>&lt;h2&gt;Szakaszcím&lt;/h2&gt;</tt> módon jelenik meg, ráadásul a forráskód teljesen egységes betűméretével, azaz nehezebben észrevehető a forráskód lapozgatása közben.

* Wiki esetén is eltér a forráskód látványa a tényleges olvasásra szánt látványtól. A wiki lapok tetején vagy az egyes szakaszoknál lévő ''szerkesztés''-t megnyomva látható és rögtön szerkeszthető is a forráskód. Az említett eltérés időnként oly mértékű, hogy a szerkesztési ablak alatt nem csak ''Lap mentése'', hanem egy ''Előnézet megtekintése'' gomb is található.

* Wiki a [[TeX]] szedő és tördelő rendszert használja matematikai képletek kódolására és szép megjelenítésére. A nemzeti alaptanterv szerint mindenkinek tanított, másodfokú megoldóképlet wiki forrása így tehát a &lt;math&gt;{-b\pm\sqrt{b^2-4ac}\over2a}&lt;/math&gt; módón néz ki. Gyakorlott szem persze azonnal érti, hogy itt MATHematikai képletről lehet szó, amelynek a forráskódja nagyon hasonlít arra az élőnyelvi mondatra, hogy ''„mínusz bé plussz-mínusz négyzetgyök (angolul SQuareRooT) bé-négyzet (a ^ jel sok más kontextusban is a hatványozás jele) mínusz négy-á-cé, per (angolul OVER) két-á”'', azaz íme:

* súlyos erőforrás ára van az azonnali bizonyosságnak az eredmény milyenségéről, mert nem elegendő a forráskód puritán szerkesztési megjelenítése, hanem az eredő látványt ki kell számolni és létrehozni az annak megfelelő grafikus látványt. Egy távoli gépen lévő dokumentum még a világháló viszonylagos gyorsasága ellenére sem szerkeszthető kényelmesen WYSIWYG szerkesztővel. Márpedig a nem laikus számítógép használat egyes eseteiben a távoli gép dokumentumainak szerkesztése időről időre előfordul.

* az azonnali láthatósággal kapcsolatban az azonnali odakattintásra alapozó, tartalom szerinti szerkesztési navigáció feltételezi az állandó manuális munkát, célzást, odakattintást, beszerkesztést. A forráskód szint a sok saját hátránya mellett éppen az automatizálás terén nyújt sokat a ''„már jó ideje ugyanúgy kattintgatva fésülöm végig a dokumentumot”'' helyzetekben.

* az internetes oldalak eseten ma a WYSIWYG jelentése is különös értelmet kap, mert az eredeti [[HTML]]/[[XML]] koncepciónak megfelelően nem a tartalmat biztosító által előre eldöntött, hanem a tartalmat olvasó által szabadon beállított ablakméretben és preferált betűméretben illene az oldalaknak megjelenni. Ekkor egy igazi WYSIWYG honlapszerkesztőnek valójában ''a szerkesztés közben egymással párhuzamosan négy-öt különböző méretezésű böngésző ablakban kellene mutatni a különféle helyzetekben adódó WYSIWYG eredményt''. Ez egy szöveg begépelésénél azt jelentené, hogy míg az egyik ablakban egy konkrét méretezés mellett írjuk a szöveget, addig a maradék három-négy ablakban is megjelenik az éppen beírt szöveg, és az eltéréseknek megfelelően a négy-öt ablak másutt töri a sort és nagyobb dokumentumok esetén jelentősen eltér a kétdimenziós elhelyezkedés összbenyomása.

* A szerkesztés közbeni látvány ellenére az elsődleges eredmény nem ''a kétdimenziós látvány a maga esetlegességével'', hanem ''a nem látott egydimenziós fájl a benne szereplő nem esetleges formázási parancsokkal''. Hogy ez mennyire így van, azt jól érzékelteti, hogy levélben mellékletként vagy adathordozóra kirakva nem magát a látványt tudjuk valakinek átadni, hanem a WYSIWYG filozófia miatt nem látott forráskódot tartalmazó fájlt.

ALAKHŰ-ség azért találó, mert világossá teszi, hogy a többféle lehetséges elvárás közül, hogy mit is akarunk kapni, most az alakhűségről van szó. És ennek megfelelően a kapni kívánt alakhoz hű a szerkesztés közbeni látvány. Így a helyesebb angol terminológia '''faithful rendering''', vagy valami hasonló lenne.

Magyar beszédben az ALAKHŰ sajnos közel sem olyan elterjedt, mint a WYSIWYG változat. 2008 szeptemberében az ''alakhű'' csak 984 darab google találatot kapott, míg a magyar nyelvű oldalakra korlátozott google keresés a WYSIWYG-re 30&nbsp;900 találatot ad az amúgy impozáns 13 milliós összes találatból.

*[http://www.atpm.com/4.12/page7.shtml az ATPM.com cikke a WYSIWYG-ről]

*[http://www.freesoftwaremagazine.com/free_issues/issue_03/practical_applications_xml XML: a WYSIWYG-től a WYSIWYM-ig]