„WYSIWYG” változatai közötti eltérés

* A dokumentum kényelmes olvasása régebben egyet jelentett a kinyomtatással és a lenyomat olvasásával, míg a képernyők növekedésével gyakorivá vált a kinyomtatott változattal szinte pontról pontra azonos számítógépes látvány közvetlen olvasása a képernyőről. Akár kinyomtatott, akár képernyőről olvasott dolog a látvány, annak fő jellemzője mindenképp az, hogy kétdimenziós.

* A dokumentum tárolása számítógépes fájlokban történik, amely fájloknak alapvető tulajdonsága az egydimenziósság, pontosabban hogy a fájlok alaptermészete szerint bennük az információ libasorba állított karakterek, bájtok formájában történik. Emiatt szóba sem kerül, hogy az egydimenziós fájl közvetlenül a kétdimenziós látványt tartalmazza, hanem helyette a látványra vonatkozó, egy dimenzióban is leírható látvány-vezérlő parancsok vannak a szövegben elhelyezve.

 

 

* tartalom szerinti szerkesztési navigáció, azaz a látványban közvetlenül a látvány szerint logikus mozdulattal a megfelelő részhez kattinthatunk és azt átszerkeszthetjük, míg a forráskód esetén, különösen összetettebb táblázatok, szép vektorgrafikus ábrák vagy matematikai képletek esetén nem kis ügyességet igényel a forráskód vonatkozó részét ''tévedés nélkül'' megtalálni.

 

** mind a mai napig gyakori, hogy a címeket csak kézzel, nagyjából középre igazítják, és nem jelzik a rendszernek, hogy az más helyzetben is mindig középre zárandó;

** az országos lapok szintjén még 2008-ban is igen gyakran előforduló hiba volt, hogy egy sor közepén ''elvá- lasztott'' szavakat találtunk, mert ezeket csak a kényelmes WYSIWYG-módon ellenőrizték, és nem pedig a forráskód szintjén, így az [[olvasószerkesztő]] esetleg nem a végleges hasábszélességgel végezte az ellenőrző olvasást.

 

Összegezve: a WYSIWYG bizonyos esetekben félrevezetően elfedi a forráskódban meglévő tartalmi hibát, más fontos esetekben pedig - a felhasználói oldal rugalmas megjelenítési igényei miatt - az egyetlen látható változatra koncentrálva, épp az eredeti értelmét veszti el.