Eos
Az Eos a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába tartozó nem.[1][2]
Eos | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
koronás vöröslóri
(Eos histrio) | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Eos témájú médiaállományokat és Eos témájú kategóriát. |
Rendszerezésük
szerkesztésA nemet Johann Georg Wagler német ornitológus írta le 1832-ben, az alábbi 6 faj tartozik ide:
- kékcsíkos vöröslóri (Eos reticulata)
- kékfülű vöröslóri (Eos cyanogenia)
- koronás vöröslóri (Eos histrio)
- csuklyás vöröslóri (Eos squamata)
- malukui vöröslóri (Eos bornea)
- félmaszkos vöröslóri (Eos semilarvata)
Előfordulásuk
szerkesztésIndonézia tartozó szigeteken honosak. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők és cserjések, valamint ültetvények. Állandó nem vonuló fajok.
Megjelenésük
szerkesztésTesthosszuk 24-31 centiméter körüli.
Életmódjuk
szerkesztésKizárólag folyékony táplálékon élnek, nektáron, virágmézen, fák és gyümölcsök nedvein. Nevét Éószról ( a görög mitológiában a hajnal istennője) kapta, mert fajai vörösek. Tollaik csúcsa többnyire sötétebb.
Magyar neve: ecsetnyelvű lóri. Ez fő jellegzetességére utal, miszerint a nyelve csúcsán ülő szemölcsökből piciny, szálkaszerű nyúlványok ágaznak ki (Romhányi, 72. old.). Farka rövid és lekerekített.
Képek
szerkesztés-
kékcsíkos vöröslóri (Eos reticulata)
-
kékfülű vöröslóri (Eos cyanogenia)
-
csuklyás vöröslóri (Eos squamata)
-
malukui vöröslóri (Eos bornea)
-
félmaszkos vöröslóri (Eos semilarvata)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. szeptember 11.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. szeptember 11.)
Források
szerkesztés- Romhányi Attila, 1987: Papagájok. Natura, 202 old. ISBN 963 233 126 5
- Hivatalos magyar nevek