Ugrás a tartalomhoz

Buster Keaton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Nikita (vitalap | szerkesztései) 2006. január 22., 20:08-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Buster Keaton

Buster Keaton (USA, Kansas, Piqua 1895. október 4. – USA, Kalifornia, Woodland Hills, 1966. február 1.) az amerikai némafilmkorszak színésze, producere, forgatókönyvírója és rendezője.

A kansasi Piquában született Joseph Francis Keaton néven. Szülei illúzionisták voltak. A Buster becenevet munkatársától, Harry Houudinitől kapta. Szülei produkcióiban már gyermekkorától kezdve szerepelt. Öt éves korára képzett akrobata lett, és hamarosan ő vált a társulat védjegyévé. 1917-re a családi vállalkozás felbomlott. Buster Roscoe Arbuckle-lel kezdett dolgozni a Comique filmstúdiónál New Yorkban, majd az év végén Kaliforniába került a cég producerével. Keaton odaadással kezdte tanulmányozni a filmezés mesterségét. 1921-re a saját lábára állt. 1921-1928 között húsz rövid és tucatnyi nagyjátékfilmben szerepelt, melynem nagy részét maga rendezett. Ebben a periódusban születtek klasszikus művei, mint a Navigátor (1924), A generális ((1926) és Az ifjabb gőzös (1928). A hangosfilm bevezetése azonban nagyon gyorsan véget vetett karrierjének. Az MGM fizetett alkalmazottja lett és elveszítette az alkotói szabadságát. 1932-ben Natalie Talmadge-val kötött házassága is felbomlott. Élete utolsó 25 évében a megélhetésért küzdött. A hangosfilm korai korszakában, és a negyvenes években számos másodrendű filmben tünt fel. Charles Chaplin társszereplőnek hívta a Rivaldafény című filmben 1951-ben. Ekkor a karrierje fellendült, anyagi jellegű problémái javúltak. Utolsó filmszerepét Richard Lester Az úton a fórum felé bolond dolog történt című 1961-es produkciójában kapta.

Keaton tökéletes prodi volt, a legmerészebb gegeket tudta rezzenéstelen arccal előadni. Csak a legritkább esetben szorult trükkök segítségére, de ha mégis, akkor beépítette ezeket poénjaiba. Gegjei azonban üres trükkök lennének Buster egyénisége nélkül. A törékeny figura, a látszólag egykedvű arckifejezése, fején rendszerint félrecsapott szalmakalappal nem törödik a világgal. Keaton az örök ártatlanság, aki folyvást abszurd helyzetekben találja magát, de határtalan találékonyságának köszönhetően a legelképesztőbb helyzetekből is sértetlenül mászik ki. Kezdetben a Buster figura inkább álmodozó volt, aki állandóan fantáziál és a boldog naivitásban és tudatlanságban él. Az elelnséges emberekkel szemben nyugodt maradt és hajmeresztő ötletekkel gyúrta le az akadályokat. A végén, mikor elnyeri a lányt, bölcsebbé válik, de megőrzi ártatlanságát.

Színészként 127 filmben játszott és 48 filmet rendezett.

1965-ben a csaknem hetvenéves Keaton meghívást kapott a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválra, ahol zajos taps és ünneplés fogadta. Néhány hónappal később hunyt el rákban.

Fontosabb filmjei

rövidfilmek

  • A mészárosfiú (The Butcher Boy) 1917
  • A kulisszák mögött (Back Stage) 1919
  • Egy hét (One Week) 1920
  • Szomszédok (Neighbors)1920
  • A kecske (The Goat) 1921
  • Színház (Playhause) 1921
  • A sápadtarcú (The Paleface) 1921
  • zsaruk (Cops) 1922
  • A fagyos észak (The Frozen North) 1922

Keaton-Schenck filmek

  • Három korszak (Three Ages) 1923
  • Isten hozta! (Our Hospitality) 1923
  • Ifjabb Sherlock Holmes (Sherlock Jr.) 1924
  • Navigátor (The Navigator) 1924
  • Hét esély (Seven Chances) 1925
  • Nyugatra fel! (Go West) 1925
  • Buster, a bunyos( Battling Butler) 1926
  • A generális (The General) 1926
  • Főiskola (College) 1927
  • Az ifjabb gőzös (Steamboat Bill Jr.) 1928

Külső hivatkozások

  • Oxford Filmenciklopédia, Gabo Könyvkiadó, 1998
  • imdb